A tulajdonságok különbségei a kettős és egykomponensű folyékony szilikongumi között

Absztrakt

A folyékony szilikongumi (LSR) a különféle iparágakban alapvető anyaggá vált, kiváló hőstabilitása, rugalmassága és biokompatibilitása miatt. Ez a cikk összehasonlítja a kettős komponens (2K) és az egykomponensű (1K) LSR rendszerek teljesítményjellemzőit, megvizsgálva azok gyógyító mechanizmusait, mechanikai tulajdonságait, feldolgozási követelményeit és az alkalmazás alkalmasságát. Ezeknek a különbségeknek a megértése lehetővé teszi a gyártók számára, hogy kiválaszthassák a megfelelő szilikon gumi készítményt az egyes alkalmazásokhoz.

1. Bevezetés

A folyékony szilikongumi két fő kategóriába sorolják a kikeményítő rendszerük alapján: kettős komponens (kétrészes) és egykomponensű (egyrészes) készítmények. Noha mindkét típusnak van néhány alapvető szilikon tulajdonsága, megkülönböztetett vegyszereik jelentős különbségeket eredményeznek a teljesítményjellemzők, a feldolgozási követelmények és a végső anyag tulajdonságai között.

2. Keményítő mechanizmusok

2.1 Kettős komponensű LSR

A kétkomponensű LSR-ek egy kiegészítő-cure (platin-katalizált hidroszililációs) reakció révén gyógyulnak, amely akkor fordul elő, amikor az alapkomponens (vinil-funkcionális polisziloxánok) keveredik a kikeményítőszerrel (amely platinumkatalizátort és egy kereszthálót tartalmaz). Ez a reakció:

Két rész pontos keverését igényli (jellemzően 1: 1 arányban)

Szobahőmérsékleten vagy hőgyorsulással jár

Nem hoz létre melléktermékeket (nincs zsugorodás vagy kimenő)

Kiváló mélységgyógyítási képességet kínál

2.2 Egykomponensű LSR

Az egykomponensű rendszerek gyógyulnak a nedvesség által kiváltott reakciók révén:

Az acetoxi rendszerek felszabadítják az ecetsavat a kikeményedés során (maró melléktermék)

Az alkoxi rendszerek alkoholokat engednek (kevésbé korrozív)

Az oxim rendszerek felszabadítják a ketoximeseket

A kikeményedéshez légköri nedvességet igényel

A nedvesség behatolásának mélysége korlátozva (jellemzően<1 cm)

3. Teljesítmény -összehasonlítás

3.1 Mechanikai tulajdonságok

3.2 Feldolgozási jellemzők

Kettős komponens:

Precíziós mérő/keverőberendezéseket igényel

Gyors kikeményedés (másodperc és perc hővel)

Konzisztens tétel-to-to-tőzsdei tulajdonságok

Vastag szakaszokhoz alkalmas

Alacsony viszkozitás a kikeményedés előtt (jó áramlás)

Egykomponens:

Használatra kész a tartályból

A kikeményedési idő a páratartalomtól függ (óráktól napokig)

Érzékeny az alkalmazás vastagságára

A tapadáshoz gyakran alapozókat igényelnek

Jellemzően magasabb viszkozitás

3.3 Termikus és kémiai ellenállás

Mindkét típus jó hőstabilitást mutat (-50 fok és 200 fokos folyamatos szolgáltatás), de a kétkomponensű rendszerek általában azt mutatják:

Jobb hosszú távú hőállóság

Kiváló ellenállás a kompresszióval magas hőmérsékleten beállítva

Konzisztensebb teljesítmény a hőmérsékleti tartományok között

Jobb kémiai ellenállás (főleg a poláris oldószerekre)

Az egykomponensű rendszerek megnövekedett hőmérsékleten gyorsabban romolhatnak, mivel a kikeményedéstől a maradék melléktermékek vannak.

4. Következtetés

A kétkomponensű és az egykomponensű folyékony szilikongumi közötti választás az alkalmazási követelményektől, a termelési skálától és a teljesítményigénytől függ. A kétkomponensű rendszerek kiváló mechanikai tulajdonságokat és feldolgozási konzisztenciát kínálnak az igényes alkalmazásokhoz, míg az egykomponensű rendszerek kényelmet nyújtanak az alkalmazások lezárásához és kötéséhez. Ezen alapvető különbségek megértése lehetővé teszi az optimális anyagválasztást a speciális mérnöki kihívásokhoz.